Ausztrália kötelező algoritmus-opt-outot és kockázati dokumentációt írna elő a közösségimédia-platformoknak

Ez az összefoglaló AI-asszisztált szintézissel készült több forrás alapján, és publikálás előtt emberi szerkesztői ellenőrzésen esett át. Szerkesztői felelős: Kozák Péter Antal. Hogyan készülnek a cikkeink?

Mi történt

Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök és Anika Wells kommunikációs és sport miniszter 2026. szeptember 8-án célzott konzultációra bocsátotta a "My Feed, My Way" kezdeményezést megvalósító, "Digital Duty of Care" nevű törvényjavaslat-tervezetet. A tervezet szerint a platformoknak (elsősorban a nagy közösségimédia-szolgáltatóknak, pl. Meta) értesíteniük kellene az új és meglévő, 16 éven felüli felhasználókat arról, hogy választhatnak az algoritmikusan ajánlott, személyre szabott hírfolyam és a kizárólag az általuk követett fiókok tartalmát mutató hírfolyam között.

A tervezet emellett 18 év alatti felhasználókra vonatkozó külön védelmi szabályokat is tartalmaz: tiltaná a függőséget okozó és önértékelést romboló felületi elemeket, valamint bizonyos tartalomkategóriák (étkezési zavarokat népszerűsítő, nőgyűlölő, pornográf, bűncselekményt dicsőítő, súlyos pszichés megterhelést okozó tartalom) algoritmikus felkínálását. A platformoknak kockázati dokumentációt kellene készíteniük, az eSafety Commissioner (az ausztrál online biztonsági hatóság) pedig eltávolítási hatáskört kapna az ún. "nudify" alkalmazásokkal szemben. A nemteljesítés szankciója akár 109,2 millió ausztrál dollár (kb. 78,6 millió amerikai dollár) is lehet.

A tervezet jelenleg célzott konzultációs szakaszban van (platformok, iparági szervezetek, civil szervezetek bevonásával), a tényleges törvényjavaslat benyújtása a kormány közlése szerint 2026 folyamán várható — a pontos dátum egyelőre nem ismert.

Miért számít EU/magyar kontextusban

Fontos elhatárolni: ez nem AI Act-jellegű, hanem inkább az EU Digitális Szolgáltatásokról szóló rendeletéhez (DSA) hasonló típusú kötelezettség. A DSA 38. cikke már ma is előírja a nagyon nagy online platformoknak (VLOP), hogy legalább egy, nem profilalkotáson alapuló ajánlórendszer-opciót biztosítsanak a felhasználóknak, a 34–35. cikk pedig rendszerszintű kockázatértékelési és -csökkentési kötelezettséget ír elő számukra — ez tartalmilag rokon az ausztrál tervezet "algoritmus-választás" és "kockázati dokumentáció" elemeivel. Az AI Act ezzel szemben a legtöbb közösségimédia-ajánlórendszert nem sorolja a magas kockázatú AI-rendszerek közé (nincs ott a III. mellékletben), így az ilyen rendszerekre jellemzően nem az AI Act kockázatalapú megfelelőségértékelési rendje, hanem a DSA-típusú platform-szabályozás vonatkozik.

Auditori szemmel

Ajánlórendszer vagy algoritmikus tartalomszűrés vizsgálatakor az első lépés annak tisztázása, melyik szabályozási eszköz vonatkozik ténylegesen az adott rendszerre: egy közösségimédia-ajánlóalgoritmus tipikusan nem AI Act-hatókörű kérdés, hanem DSA-hatókörű (ha az ügyfél VLOP-nak minősül) vagy — mint most Ausztráliában — helyi platform-szabályozási kérdés. A három vonal (EU AI Act, EU DSA, és most egy önálló ausztrál modell) egymástól függetlenül fejlődik, saját fogalomkészlettel és kötelezettségrendszerrel — egy nemzetközileg terjeszkedő platform-üzemeltető ügyfélnél ezt piaconként újra kell térképezni, ahogyan azt az USA/Kína AI-audit összehasonlításunkban is tárgyaltuk más kontextusban.